Pihentető hétköznapok...

Tudom kicsit paradox, de igaz! :) Kedden reggel szokásosan bementünk a suliba finn órára, de mikor 8:30kor nem láttunk senki ismerőst, akivel egy csoportba járunk és a monitoron se találtuk kiírva a teremszámot kezdtek kissé gyanússá válni a dolgok. Persze, hogy elmaradt... kissé letörve,de hazafelé vettük az irányt. Legalább megnyugodtunk, hogy itt is vannak problémák a kommunikácóval... hát tévedtünk.. Később kiderült, h ezen a héten nem is volt tervezve óra arra napra, csak mi vhogy félreértettük xd :D

Délután Marinával és Kate-tel elmentünk úszni, jakuzziztunk és saunáztunk :D Szerdán volt megint a kedvenc neurós órám és végre megtudtuk a fiúk nevét. Nem mintha nem mutatkoztunk volna be egymásnak, de egyinkünkse tudta megjegyezni ezeket a neveket: Teemo és Tuukka. Nah jó a Markus nem túl bonyolult :D

Egész jól haladnak a klienssel, a hölgy egyre nehezebb feladatokat képes teljesíteni, bár még a peroneusai (egy izomcsoport a külső lábszáron) igen igen spasztikusak (merevek). A sok-sok teszten kívül, amit mi is otthon tanulunk (meglepődésemre, azért nincsenek óriási különbségek), ők használnak egy "Tanita" nevű gépet is, amire csak rá kell állni, mezítláb és százalékos arányban kiírja, hogy az izom a csont és a zsír hogyan oszlik meg a testedben, ezenkívül a metabolikus korodat is kiírja. Marha jó, marha drága... Bár ez is csak körülbelüli értéket ad valószínűleg, azért látszik az utánkövetésben, hogy jó irányba indultak-e el a dolgok. Bár mi nem hoztuk fel újra, Markus megint mondta h akkor pénteken találkozunk gyakorolni :) Tényleg igaz, hogy ha megbeszélsz vmit egy finnel, annak úgy kell történnie. Ha meghívnak vhova, akkor azt tényleg úgy is gondolják és nem csak a levegőbe beszélnek.

Az óra után Marinával találkoztunk bevásárolni a délutáni sushi partyhoz. Én sokkal drágábbra számítottam, de végülis egész jól kijöttünk a budgetünkből :D A vonatállomáson "összeszedtük" a vendégeinket, Alexet egy orosz fiút, Katja & Steffit az osztrák csoporttársainkat. Hazajöttünk, majd rögtönk nekiláttunk a sushi gyártásnak. Tényleg nem bonyolult, gyorsan megvan és még finom is . Bár nem lesz a mindennapi kajám, otthon azért majd csinálok egyszer-kétszer :) A délután/este tök jól sikerült, jókat nevettünk... Főleg, mert h még a gyakorlott sushievő Alexen is kifogott a wasabi :D Miután elmentek a vendégek, feltakarítottunk és én nagy lelkesen levittem a szemetet... Nem kellett volna :D úgy elestem mint annak a rendje. :) de szerencsére túléltem nagyobb trauma nélkül :D Másnapra szánkózás, estére pedig megint az Irish pub volt betervezve. Hát egyik sem jött össze, mivel reggel úgy keltem fel, hogy úgy éreztem beszakad a hátam. Jól el lett rontva az a napom... De azért történt jó is, mivel elmentem a postára és végre megérkezett otthonról a csomagom :) Eni segített elhozni, és mint vmi karácsonyi ajándékba, belevetettem magam :) Nagyon nagyon örültem neki :D :D Geri rajza már a falamon van kirakva, a ruhák és az "otthoni" levesek felbecsülhetetlen értéknek örvendenek most :) 

Pénteken 10re mentünk gyakorolni Markusékkal :D 4 kisportolt finn fiú társaságában még izgalmasabbnak tűnik a palpatio :D A térddel kezdtünk, szinte ugyanazokat a teszteket vették ők is mint mi, csak a teshelyzetekben volt némi eltérés. Végigmentünk a vállon, a gerincen az SI-n a bokán és nyakon is. Nah ott voltak új dolgok számunkra bőven. Kívülről elég durvának tűnt ez a manipuláció, de mikor megcsinálta rajtam Enikő meg Teemu, tök jól esett. A csigolyákat próbálták picit passzívan megmozgatni, h vhol van-e vmi probléma/beszűkülés, de elvileg nincs :D :D Mindenesetre jó volt egy kicsit gyakorolni újra, hisz ezt mi kb 2 éve vettük.

Este aztán Mark jött át egy kicsit beszélgetni és megegyeztünk, hogy majd ma együtt megyünk Sharon szülinapi bulijára. :D